KERESÉS

ONLINE BIBLIA     

KÖNYV

SZAKASZCÍM

FEJEZET

 

A ZSOLTÁROK KÖNYVE      60 .fejezet

 

Isten megaláz, de fel is magasztal
1
A karmesternek: A "Liliomok" kezdetű ének dallamára. Intelem, Dávid tanító bizonyságtétele
2
abból az időből, amikor a naharaimi és a cóbai arámok ellen harcolt, Jóáb pedig visszafordult, és levágott a Sós-völgyben tizenkétezer edómi embert.
3
Ó Isten! Elvetettél, szétszórtál bennünket! Megharagudtál ránk, állíts helyre minket!
4
Megrendítetted, megrepesztetted a földet. Gyógyítsd be sebeit, mert megindult.
5
Szörnyű dolgokat láttattál népeddel, bódító borral itattál minket.
6
De jelt adtál az istenfélőknek, hogy megmeneküljenek az íj elől. (Szela.)
7
Segítsen jobbod, és hallgass meg minket, hogy megmenekülhessenek kedveltjeid!
8
Isten így szólt szentélyében: Örömmel adom örökségül Sikemet, és kiosztom a Szukkót völgyét.
9
Enyém Gileád, enyém Manassé, Efraim sisak a fejemen, Júda a kormánypálcám,
10
Móáb pedig a mosdómedencém, Edómra teszem sarumat, Filiszteán diadalmaskodom!
11
Ki visz el az erős városba, ki vezet el engem Edómba?
12
Csak te, Istenünk, noha elvetettél minket, te, Istenünk, bár nem jársz seregeinkkel!
» 13
Adj nekünk mégis segítséget az ellenség ellen, mert az emberi segítség mit sem ér!
14
Isten segítségével hatalmas dolgokat viszünk véghez, ellenségeinket ő tapossa el.