Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök

Farsangi finomságok

A farsangi mulatságok nem múlhatnak el finom ételek, édességek, sütemények készítése nélkül. Nincsen farsang fánk nélkül! Elérkezett a fánk-különlegességek elkészítésének az ideje! A farsangi időszak legismertebb édessége a farsangi fánk, azaz a szalagos fánk, amely nevét a fánkon körbefutó fehér csíkról kapta. A kellemes, tréfás, bálozós estékhez válogassatok kedvetekre a recepttárunkból, amelyek elkészítéséhez kívánunk sok vidám pillanatot és jó szórakozást!

 

A farsangi fánk története

A fánk európai elterjedésének történetéről két híres legenda él a köztudatban.

Az egyik, a francia beignets nevű sütemény körül alakult ki, amelyet Marie Antoinette királyné (1755-1793), XVI. Lajos hitvese, egy kalandos karneváli éjszakán ismert meg. A királyné a Tuilleriákban ren- dezett farsangi álarcosbálról megszökött, és álöltözetében elvegyült a tömegben, amely az utcákon kavargott. A sétálás közben megéhezett a királyné, így egy mézeskalácsos mestertől vásárolt egy fánkot. A fánk rendkívül megízlett neki, ezért az őt kísérő lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosár tartalmát. A karnevál elmúltával a fánksütőt a palotába rendeltette. A mézeskalácsos elmesélte a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné cukrászának. A cukrász finomította, és egy kicsit módosította a receptet, és ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk.

Mivel az emberek hamar megkedvelték a finom, laktató, olcsó tésztafélét, hamar divatos süteménnyé és a farsang kísérőételévé vált.

 

Egy másik forrás szerint a fánk bécsi eredetű édesség.

„Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek.
Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott.., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, valakinek a fejéhez akarta vágni. Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek.”

(Részlet Halász Zoltán Mesélő szakácskönyvéből)

 

Magyarországon 

a fánk a 19. században terjedt el széles körben, de egy korabeli feljegyzés szerint 1603-ban gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán - hetedik fogásként - már fánkot szolgáltak fel.

Hazánkban a fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el, és vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor édességként az asztalra kerülhessen ez a finom nyalánkság.

A farsangi fánk általában könnyű tojásos tésztából készül, de más variációja (burgonyás, csöröge, stb.) is van. A fánk készülhet töltetlenül, vagy töltve, a tetejét újabban különféle bevonatokkal díszítik. De van sós variációja is.
Általános jellemzője, hogy bő zsírban, vagy olajban sül.

 (forrás: http://landra.hu/cikkek/sutoipar/fank0601)

 

 Tudtad, hogy több elnevezése van a „fánk” szónak? Így helyenként másként említik.

 - pánkó:  erdélyi szász eredetű szó, Székelyföldön használatos az elnevezés, a Pfannkuchen (pankox, pankoh) formákból származik. A Dunántúl néhány településén is használják a pánkót, itt a bukovinai székelyek terjesztették el.

- huppancs:  Baranya néhány községében nevezik így a fánkot,

- krepli:   Borsodban és a Bodrogközben jellegzetes

- siska:   a Felvidék némely helyén 

- pampuska:  a palócoknál

- talkedli: cseh fánk, közeli rokona a szalagos fánknak, kanállal szaggatják,

- donut:  Amerikából származik, lyukas fánk 

 

Találkozhatunk még más különlegességekkel is,

pl.:  forgácsfánk, más néven csöröge vagy herőce

       rózsafánk, az egymásra rakott, bevagdalt fánktésztából készül fahéjas fánk

Régi szakácskönyvekben olvashatunk tölcséres fánkról, főkötős fánkról, mozsárfánkról, süvegfánkról.


Farsangi receptek

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek