Farsang eredete
Farsang
A farsang vízkereszt napjától hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó, évenként változó hosszúságú mulatós időszak, amelyet a vidám lakomák, bálok, felvonulások, népünnepélyek jellemeznek. A német eredetű fasching szóból származó kifejezés jelentése húshagyókedd, ami az ünnep végére, a húsvétot megelőző böjt kezdetére utal. Más elemzők szerint a farsang a német faseln = fecsegni szóból ered.
Az írások szerint Magyarországon a középkorra tehető a farsang kialakulása, amely a királyi udvartól, a városi polgárságon át a falusi lakosság körében nagyon népszerű volt. A farsang jellegére, külsőségére hatással volt a német, francia és az itáliai hagyomány. Kezdetét kolompolással, ostorpattogtatással, zajkeltéssel jelezték. A legnagyobb vigasságok az utolsó napokban: "farsangvasárnapra", "farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára" összpontosultak.
Érdekes farsangi játékok, népszokások
rönkhúzás: Nyugat-Dunántúlon jellemző szokás, játékos lakodalom,
amikor egész évben nem volt esküvő.
Farönkön húzzák az álmenyasszonyt és az álvőlegényt, akiket álpap ad
össze.
kongózás:
húshagyókedden a férj nélkül maradt lányok
ablaka alatt pléhdarabot ütögetnek a fiúk és kiabálnak hozzá.
sardózás: a legények bottal a kezükben - amelyre
fémdarabokat, láncokat tettek, hogy nagy zajt csaphassanak - járták végig a házakat, és a mondókához
botokkal verték a ritmust.
asszonyfarsang: a lányok, asszonyok külön farsangolása,
férfiruhába, jelmezekbe öltözve mulatoznak, táncolnak.
farsangi ételek: kiadós húsételek, kocsonya, disznóhús, cibereleves,
káposzta, farsangi fánk. A megmaradt ételt kiszárították és az állatok ételébe
szórták.
Konc király és Cibere vaja: Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Konc
király a zsíros ételek, Cibere vajda a böjt jelképe. Vízkeresztkor és
húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben
Cibere vajda nyerte a párviadalt.
Néhány érdekes maszk, carneváli álarc, kifestő és színező tölthető le a „nézőké”-ből
Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője
Jancsi bohóc
a nevem,
Cintányér a
tenyerem.
Orrom krumpli,
szemem szén,
Szeretném, ha
szeretnél.
Velem nevetsz,
ha szeretsz,
Ha nem szeretsz,
elmehetsz!
Szívem, mint a
cégtábla,
ruhámra van
mintázva.
Kezdődik
a nevetés,
Tíz forint a
fizetés.
Ha nincs pénzed,
ne nevess.
Azt nézd, innen
elmehess!
Gazdag Erzsi: Itt a farsang
Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.
Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár,
A kávészem int neki,
míg az őrlő pergeti.
Heje-huja vigalom!
habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
értük van a parádé.
Tompa Mihály: Farsangban
Mint a szélvész, repűl a szánka
A csillogó fehér havon;
Virgonc ifjakkal ülve rajta
Sok szép menyecske s hajadon.
Farsangol a világ! kinek nincs:
Feleséget keresni jő;
Mellőle megszökik, kinek van...
Oh boldog farsangi idő...!
Csapongó
kedv a táncteremben!
Hol a kedélyes nősereg
Egymás arcát, mezét, családját
Ajk-pittyegetve szólja meg;
Hol annyi drága rizspor elfogy...
És sok mámorban pihegő
Leány a másvilágra táncol...
Oh boldog farsangi idő!
Az öreg
úr otthon köhécsel,
És bodza-herbatét iszik,
Mig vígadozni a menyecskét
Rég jól ösmert karok viszik;
És amivel vigasztalásul
Férjéhez tér a drága nő:
Hosszú árjegyzék... kurta hűség...
Oh boldog farsangi idő!
Oltár
elé állítja végre
Az ifju, szíve kedvesét:
És véle, a várt százezernek,
Megkapja majd kilencedét.
Nagy kastélyt képzel a menyecske...
S imé: szerényen tűn elő
A kis bogárhátú öreg ház...
Oh boldog farsangi idő!
Mint a
szélvész, repűl a szánka
S e mindenféle tarkaság
Engem harsány kacajra indít:
Igy szép az élet... a világ...!
Most korholó, hideg vagyok, - majd
Vig pajtás, hűtlen szerető;
Igy bolonditjuk benned egymást,
Oh boldog farsangi idő!
Mondókák
Elmúlik a rövid farsang,
búsulnak a lányok
ettől a sok búsulástól
ráncos az orcájuk!
-
Figyelem, figyelem!
Közhírré tétetik
a farsangi ünnep
most elkezdődik.
Ide gyűjjön apraja, nagyja,
aki a maskarákat
látni akarja!
Aki itt van, haza ne
menjen,
aki nincs itt,
az is megjelenjen!
/népköltés/
