Rákosliget
A templomépítés szervezése és lehetősége 1930-ban kezdődött. A ligeti templomépítő bizottság Sándy Gyulát bízta meg a tervezéssel. Az alapkő letétel 1932. június 5-én történt, és az év végére már állt is a templom.
November 20-án szentelte fel Raffay Sándor püspök.
Sándy ebben az esetben nem követte saját reneszánszra emlékeztető templomépítészeti stílusát, hanem egy egyedi, erőt sugárzó "erős vár a mi Istenünk" himnuszunknak nagyon is megfelelő formában gondolkodott.
A terméskőből épült, karakteres bejárat és a torony a homlokzat síkjából kiemelkedik, a két oldalán íves oromzat húzódik, a tetőszerkezet is íves kialakítású.
A 17 méter magas torony teteje lépcsőzetesen zárul, főhomlokzati síkján fémkereszt magasodik, ablakai félkörívesek és egyenes záródásúak. Két harangja van. Az oldalfalakat öt-öt támpillér támasztja, melyek lefelé szélesednek.
A templom téglalap alaprajzú, északi feléhez félköríves apszis csatlakozik, és az oltártér mögött van a sekrestye is.
Belülről az erdélyi templomokhoz hasonlít, hiszen dongaboltozatú, fa keresztbordás mennyezete van. Az oltárkép a Vakot gyógyító Jézust ábrázolja.
Két harangja van, egy 250 kg-os és egy 130 kg-os, A nagyobb harangon a következő felirat látható: „Halljátok meg egek, vedd füledbe föld, mert az Úr szól!” A kehelymotívum fölött: „Jövel Szentlélek!” A kisebb harangon a következő felirat látható: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik fáradtak és terheltek vagytok és én megnyugosztallak titeket”. A kereszt és szív motívum fölött a következő felirat látható: „Erős vár a mi Istenünk”.
A ligeti gyülekezet ma a rákoskeresztúri egyházközséghez tartozik.